Hányodó hajó a St Clairen
Gyorsitott helyben futás Visszafele
avagy
A 2009-es évi Kultúrprogram
Igen élénk érdeklődéssel kisértem kulturális igazgatónk Bede-Fazekas Zsolt vázlat terveit az idei év kulturális rendezvényeivel kapcsolatban. Márcsak azért is, mert hosszu idő ota ez volt az ilyen jellegü tervezet amit hallottam. Köszönet illeti mindazokat akik ennek a hatalmas munkának kidolgozói voltak. Igen zsúfolt a program tervezet, szinte minden hétvégére van valami tenni és nézni való.
Mi új? Örvendetes változások az előző évek kultúrpolitikájával szemben, hogy a három és fél évig kiszámítottan mellőzött Ormay Gabriellát és „önképzőkör” jellegű kultúrtevékenységeit végre figyelembe vette Zsolt, sőt mi több, három azaz 3 alkalmat biztosított számára, hogy a világot jelentő deszkákon megjelenhessen. Megszolgált a koronáztatásért.
Örömmel értesültem, hogy ifjúsági és sport igazgatónk irányítása alatt egy ifjúsági csoport tevékenykedik, amelynek szervezeti felállítása tükrözi a „nagyok” szervezeti felállítását, mintegy felkészitve őket a Ház jövöbeli vezetésére. Azért voltam boldog, mert láttam, hogy valaki mégis megszívlelte az Alapszabály Bizottság munkáját és megközelítésben ugyan, de bevezette az ott felkínált lehetőséget arra, hogy a fiatalokat előkészítsük az „őrségváltásra”. Azt a kérdésemet, hogy ezek a fiatalok milyen mértékben vesznek részt az önkéntes munkában, amiben mi öregek résztvettünk és aminek köszönhetően a Ház ma áll, Vaski tagtárs leállította mondván „ennek nincs köze a délután témájához”. Egy néhány mondattal megválaszolhatta volna, dehát vannak rossz kommunikátorok. A válaszadás ami alól kitért valószinüleg az lett volna, hogy „semmivel”.
A Kalejdoszkóp jelentkezett több program ajánlattal, ami érdekesnek igérkezik. Ami kimaradt a tervezetből annak a megmagyarázása, hogy ennek privát, családi vállalkozásnak mi az anyagi összefonódása a Házzal és az miként jelentkezik a Magyar Ház költségvetésében.
A Hősök Napját végre felvették a programba, valószinüleg adózván Zsolt nagypapa multjának.
Mi nem változott? A hagyományos Magyar Házi rendezvények, Szüreti Bál, Miss Budapest Bál, Árpád Bál ki lettek ujra hagyva a műsorból. Ezek a bálok voltak azok amik az évek folyamán a közösséget ujra meg ujra összehozták, barátságokat felújitottak és jó anyagi bevételt biztosítottak a Háznak. Az ilyen bálok megrendezáse sokkal nagyobb erőfeszítést , hozzáértést igényel mint kihozni valami havert Magyarországról. Ez komoly munkát követel. Örvendtünk, hogy öt év kiesés után 2009ben ujra megrendezték a Valetin bált, ami utóljára 2004-ben szép anyagi és hangulat sikerre járt.
Véleményem szerint Pufi nagyon helyesen rámutatott, hogy a tervezett programok 75 százaléka nem érdekli a magyar ház klienturáját. Kinek is szólnak ezek a programok? T. Erzsébet rámutatott, hogy ez egy privát tagok kultúrháza, egy klubszervezet és nem színház ahol mint Magyarországon lehet majd minden műsorhoz nézőt találni. Az én megitélésem szerint, ez kultúr program több szintén bukásra van itélve. Folytatja az eddigi hibás kulturpolitikát amely csak pénzsüllyesztőnek volt jó, hogy az adósságot megindokolja. Próbálta a Zsolt „nívós” kultúrizlését, ránk tukmálni a sok „hülye prolira” és túl zsúfoltságával, eléri azt a tagsági reakciót, hogy a Magyar Ház már nem az én Házam. ” inkább otthon maradok és nézem a TV-t, a Magyar Ház i program nem érdekel.” Ugy hiszem, hogy az a cél hogy a Házat tovább kergesse az adósságba és felgyorsítsa az csődbe jutást. Erre ez program kitünő. Talán a Magyar Ház felszámolás lenne a cél? Az eladást, Vaski 1998 óta hirdeti olyan apostoli buzgalommal, ami már egy felhőkben járó elme lidércnyomásának tünt elöttem. Ma már annál inkább.
Felmerült a kérdés, hogy a tagságot hogy lehet széleskőrben időben értesíteni a programokról. A szórólapok nem megoldás. Azt javaslatot, hogy rendszeresen, két hónaponként postán küldjék ki a tagságnak Szabo tagtárs azonnal letromfolta azzal az indokolással, hogy az esetenkénti 200-250 dollár, túl sokba kerül. Majd hanyat vágódtam. Mi ez ha ez nem a tudatos felszámolás egyik húzása. A vezetőség lakomázásai valószinüleg többe kerülnek. Igaz, erről még nem láttunk elszámolást. Na, de másról sem A multban jól bevált telefonáló brigádok felélesztési javaslatára TörökErzsébet és László felajánlották önkéntes munkájukat. Nem volt rá válasz. „Aki nincs velünk az ellenünk van” mondta volt a nagy Tanító .
Arra a kérdésemre, hogy mennyibe fog fájni ez kulturprogram a Magyar Ház zsebének, Vaski mester erőteljesen tiltakozott- „ez nem ide tartozó téma, ezt majd közgyülésen fogjuk”. Nyilvánvalóan a három órás programismertetőt nem tudják előadni a tagságnak, mert Zsolt bő lére eresztett előadását nem lehet és szabad megismételni. Tehát csak a tagság jóváhagyásáról lehet majd szó, mert arra van csak szükség. A közgyűlésből ujra cirkusz lesz. Ami tervekből szándékosan kimaradt az anyagi költségvetés átvilágítása. Ez TABU. „Addig nyújtozz amig a takaród ér” ismeretlen ebben a vezetöségben. Meddig engedjük ezt a játékot?
Felgyorsult a helyben futás. Visszafelé.
Török László
No comments:
Post a Comment